Sokszor és többen faggattak már arról, hogyan tudják megtalálni a saját útjukat, a küldetésüket?
Michelangelo Buonarroti, életútja tökéletesen alkalmas arra, hogy rátalálj a sajátodra!
Irving Stone: Michelangelo könyvét olvasva rátaláltam arra a sarokpontokra, amelyen ha végighaladsz segíthet rátalálni mi a dolgod a világban.
Minden pont végén dőlt betűvel egy ajánlást találhatsz, mire figyelj a saját történetedben!
1. A szerencse
Michelangelo bár szegény családba született és korai gyermekkora is nagy szegénységben telt, szinte az anyatejjel szívta magába a szobrászmesterséget (egy kőfaragó felesége szoptatta).
A kőfaragóknál nőtt fel és tanoncnak adták 13 évesen. Kezdetben a rajzolás mesterségét tanulta, de nagyon korán kiderült, hogy vonzódik a kőhöz, pontosabban a márványhoz.
Mi volt az a pont, pillanat az életedben, hogy minden tökéletes volt? Ha ez munkával / tevékenységgel is összekapcsolódott, jegyezd fel!
2. A tehetség
Tehetsége már a rajziskolában megmutatkozott. Az anekdota szerint Domenico Ghirlandaio mesternél történt a következő történet. Szokás volt abban az időben, hogy a tanítványok a technika elsajátításáért másolták a mester műveit. Michelangelo pár vonallal kiigazította egy tanítvány munkájában a nő körvonalait, ahogyan eredetileg is meg kellett volna rajzolni.
Mi az, amiben tehetséges vagy? Jobban értesz hozzá, mint az átlagember? Lehet ez a legegyszerűbb dolog is, nem kell Michelangelohoz mérned magad!
3. A szenvedély
14 évesen már Donatello tanítványának, Bertoldo mesternek a szobrásziskolájában dolgozott. Itt jött rá, hogy az ő útja a kő formálása. Mindössze 22 éves volt, amikor megfaragta a Pietát, amely a belső szépség és a krisztusi áldozat legszemléletesebb remekműve.
„Megláttam az angyalt a márványtömbben, és addig véstem, míg ki nem szabadítottam”
Szenvedélye abban is megmutatkozott, hogy 18-20 órákat dolgozott, éjjel sokszor gyertyával világított, amelyet a fejére erősített.
Mi az a dolog, amit akkor is csinálsz (csinálnál), ha nem fizetnek érte, mert imádod, feloldódsz benne, élvezettel tölt el?
4. Mindig jót, jól és jobban csinálni
Abban a korban, az emberi alakokat ruhában ábrázolták. Michelangelo azonban mindig a dolgok mélyére akart hatolni. Nem elégedett meg az aktok rajzolásával, hanem titokban és illegálisan éjjelente tetemeket boncolt, hogy meglássa az emberi test törvényszerűségeit.
Monumentális munkákkal bízták meg, amely évekig lekötötte. 4 évig faragta az egyik legismertebb 5 méteres szobrát a Dávidot. 6 évig festette a Sixtus kápolna mennyezetét.
Nagyon kevés segítséget vett igénybe, mert nem bízott abban, hogy a tanítványai ugyanolyan minőségben el tudják készíteni a művet, mint ahogy ő csinálná. (Ez ugyan maximalizmusáról tanuskodott, de kétségtelen, hogy a tökéletességre való törekvés miatt jöttek létre ezek a műalkotások.)
A jó alapanyagért képes volt hónapig utazgatni, jó minőségű márványt keresve. Hónapokat töltött Carrarában, hóban-fagyban, esőben, tűző napsütésben nap-mint-nap feltúrázott a kőfejtőkbe, ahol személyesen vizsgálta meg a különféle márvány minőségét. Tulajdonképpen a már a bányában elkezdődött szobrászmunka, hiszen úgy kellett kibányászni a márványt, hogy ne sérüljön, ne legyenek benne rejtett erek, hasadások, ásványi részek.
5. Pártfogó / mentor
Nehéz volt abban a korban is művészetből élni. Lorenzo Medici haláláig felkarolta, az udvarában élhetett. teljes ellátást kapott és a tanulás ideje alatt rendszeres jövedelmet biztosított számára. A Medici-udvarban szerzett kapcsolatokat, mecénásokkal, politikusokkal, művészekkel került kapcsolatba, ami a gondolkodását is formálta.
Gondold át, kitől tanulhatsz? Ki a példaképed, aki segít elkerülni a buktatókat? Olyanra nyitja rá a szemed, ami évekbe telik, mire észreveszed?
6. Amiért fizetnek is – lehet akár küldetés is?
Nagyon sokáig a mester filléres gondokkal küszködött. A művészeknek előbb bizonyítaniuk kellett, a kész művet tudták eladni, amelyet akár évekig is készítettek. Michelangelo nem értett nagyon a pénzhez, sokszor a kapott kereset, éppen csak a megélhetésére volt elég! (Igaz, élete végéig végletekig támogatta a családját, a kapott pénz nagy részét hazaküldte Firenzébe, miközben ő II. Gyula pápának dolgozott Rómában.)
Már ismert művész volt, amikor II. Gyula pápa megbízását kénytelen volt elfogadni, hogy fessen meg a Sixtina (A Sixtusi kápolna olasz beceneve) mennyezetét. Majdnem az egészsége is ráment, hiszen hidegben, melegben magasban a födém alatt görnyedtnapi 18-20 órát és mindezt több évig!
Kénytelen volt elvállalni II. Gyula pápa bronzszobrát is, amelyhez nem értett. Több évig készült a mű, ráadásul mivel nem öntött még szobrot bronzból, újra is kellett öntenie. A szobor aztán megsemmisült a bolognaiaiak megsemmisítették.
A művészetek iránti elköteleződése, alkotókedve, sosem hagyott alább.
Mi lenne az a dolog, amit Te adsz a világnak? Mi iránt tudnál elköteleződni, amiben te vagy a legjobb, vagy tökélyre viszed és amit imádsz?
Ha a saját életutadból indulnál, a saját utad megtalálásához a Digitális Életpálya Térkép módszerét (DÉT térképet ) ajánlom.