Egyre gyakrabban találnak meg kiégéshez közeli állapotban az ügyfelek. Igazából ez már egyfajta segélykiáltás, hogy változtatni szeretnének, mert a jelenlegi helyzetükben egyre rosszabbul érzik magukat!
De nem mindig a munkahelyváltás, a pályaváltás a megoldás!
Ebben a cikksorozatban azt fogom megvilágítani, egy-egy történeten keresztül, milyen összetevői vannak a kiégésnek, hogyan lehet megelőzni, milyen személyiség és szakmatípusok különösen veszélyeztetettek, illetve hogyan lehet visszafordítani a folyamatot.
Réka története
Réka, szociális munkás, egy nagyvárosi szociális központban dolgozik, ahol napi szinten nehéz családi és személyes esetekkel foglalkozik. Történetünk során feltárjuk, hogyan vezet ez fokozatosan a kiégéshez.
Réka napja korán kezdődik és későn ér véget. Reggelente otthonában gyorsan felöltözik, lefőz egy erős kávét, és már indul is. A munkahelyén sorra érkeznek az ügyfelek – egyedülálló szülők, kábítószer-problémákkal küzdő fiatalok, elhanyagolt idősek. Réka minden esetet komolyan vesz, próbál segíteni, de az erőforrások korlátozottak, és gyakran érzi, hogy kezei meg vannak kötve, nem tud igazán segíteni, amely nem az ő hibája.
A munkanapok hosszúak, gyakran túlórázik, és ez erősen hat a magánéletére. Barátaival alig találkozik, a magánélete szinte teljesen eltűnt. Éjszakáinak nagy részét aggódva tölti, vajon meg tudja-e oldani az ügyfelei problémáit. Az állandó stressz és az alváshiány miatt egyre türelmetlenebbé válik otthon és a munkahelyén is.
A kiégés jelei lassan, de biztosan megjelennek Rékában . Egyre nehezebben koncentrál, fáradt, és gyakran érzi úgy, hogy semmit sem ér el. A csapatával való együttműködés is nehezebbé válik, mivel kevésbé van türelme a munkatársaihoz és azok javaslataihoz.
Réka nem veszi észre, hogy elfáradt! A hivatástudata és a segíteni akarása miatt egyre mélyebbre és mélyebbre kerül, elkezd menetelni a kiégés felé felé vezető úton!
Az elfáradás általában átmeneti, és közvetlenül kapcsolódik a fizikai vagy szellemi erőfeszítéshez.
Pihenéssel, alvással, stressz csökkentésével gyorsan helyreállítható.
Az elfáradás érzése általában nem jár mélyreható lelki vagy érzelmi problémákkal, és nem befolyásolja hosszú távon az egyén teljesítményét vagy jóllétét.
A kiégés hosszabb távú, krónikus állapot, amely általában a munkahelyi stressznek vagy az élet egyéb területein tapasztalható krónikus stressznek az eredménye.
Jellemzői közé tartozik az érzelmi kimerültség, a cinizmus vagy a deperszonalizáció megnövekedése, valamint a személyes teljesítmény csökkenése.
A kiégésre hajlamosító tényezők:
1. Munkaterhelés: Túl sok munka, szoros határidők és a pihenőidő hiánya gyakran vezet kiégéshez.
2. Kontroll hiánya: Ha valakinek nincs beleszólása a munkájához kapcsolódó döntésekbe, vagy nem tudja szabályozni a munkájának menetét, az kiégéshez vezethet.
3. A visszajelzés hiánya: Tárgyi vagy érzelmi jutalmak hiánya, mint például a fizetés, elismerés vagy a munkahelyi kapcsolatok, szintén hozzájárulhat a kiégés érzéséhez.
4. Munkahelyi közösség: A munkahelyi konfliktusok, a támogatás hiánya vagy a negatív munkahelyi kapcsolatok szintén előidézhetik a kiégést.
5. Értékek diszharmóniája: Ha a munkavállaló és a szervezet értékrendszere nem egyezik, az összeütközések és a kiégés kockázata nő.
6. Túlzott elkötelezettség: Azok, akik túlzottan azonosulnak a munkájukkal vagy túl sokat dolgoznak anélkül, hogy szünetet tartanának, hajlamosabbak lehetnek a kiégésre.
A következő részben azt elemzem, hogy milyen személyiségtípusokat fenyegeti leginkább a kiégés.
Itt van néhány kérdés, amely segít neked elmélyülni a napi JÓL-LÉTED érdekében. A 4 hetes program 1-1 hétre való feladatot tartalmaz, amely segít abban, hogy kíváncsi legyél magadra, észrevedd az állapotodat és ha kifáradtál, tenni is tudj a pihenés érdekében!
ITT TÖLTHETED LE
a Kérdések, amik megváltoztatják az életed
Öncoaching a mindennapokban