Miért megy nekünk nehezen a változtatás, a változásba való beleállás?

• Régóta dolgozol egy munkahelyen vagy kilépni készülsz egy 25 éve tartó
  házasságból.
• Belevágni egy vállalkozásba úgy, hogy a környezetedben nincsen vállalkozó.
• Lecserélni az étrendedet egy egészségesebbre, újabb 20 évre.
• Megtanulni végre angolul, de az első hónap után abbahagyod, azt gondolod, nem vagy kitartó!

A vágyott helyzet egy nagyon távoli ismeretlen tájnak tűnik amiben még sohasem jártál.

Vannak a sztereotípiáid, szokásaid, amiket nem tudsz, vagy akarsz lecserélni. Egyáltalán gondoltál már arra, hogy ezek akadályoznak? Rémítőnek és félelmetesnek látszik a jövő.

Úgysem jó ma ahol vagy, de kilépni sem mersz. Az ilyen helyzetbe hónapokig sőt évekig bele lehet ragadni.

Beleragadni egy helyzetbe bénító állapot

Olyan ez, mintha Csomolungma lábánál állnál. Nem látod havas lejtőket és meredélyeket, csak képzeled micsoda veszélyek várnak rád. Nekifutásból nem jó nekiindulni az útnak, mert az agyad úgyis lebénít.

Persze vannak született kalandorok, akiknek ez jól megy. Ők imádják az ismeretlen helyzeteket. Számukra a dopamin éltető anyag. Na de te nem ilyen vagy, a dopamin igérete félelmetes „üss és fuss” helyzetet produkál.

Maradva a hegymászós példánál. Ha nekifutásból indulunk a hegynek, előfordulhat, hogy a gyors tempónak a ficam lesz a vége. Ha idáig arra kondicionáltad az agyad, hogy nagyot bukhatsz, akkor vagy toporogni fogsz, vagy hátrébb lépsz 10 lépéssel. Pontosan a massza közepébe, ahonnan kijutni igyekszel.

Csapjuk be az agyat! Erre találták ki a kis lépések módszerét, ez a kaizen módszer.

E módszer szerint, olyan kis lépésekben haladnunk, hogy ne keletkezzen félelem az agyban a változtatástól.

„A bátorság nem a félelem hiánya hanem a félelemmel szembeni ellenállás.” Mark Twain

Tegyünk fel a jó kérdést magunknak

Félelem agyunk legbelső rétegében lakik (agytörzs). A félelem mozgósítja tervezetet vészhelyzet esetén. Túlélünk, de az agy felsőbb rétegei lebénulnak. Akadállyá válik a kreativitás; az innováció, a tudatos gondolkodás képessége. Lásd még tovább itt.

Az agy szereti a kérdéseket. Ha jó kérdést teszünk fel, megtaláljuk a válaszunkat is, amely a cél felé vezet. Tudatosodik, merre szeretnél menni.

Nézzünk példát.

1. Boldogtalannak érzem magam. Szeretnék lépéseket tenni, hogy változzon ez az állapot. Rossz a házasságom, de nem tudok kilépni ebből a rossz kapcsolatból. Sohasem voltam önálló, 18 évesen mentem férjhez. Nincs munkahelyem a férjem tart el gyakorlatilag. A gyerekek már kirepültek.

2. Unom a munkámat, boldogtalannak érzem magam nap mint nap már a munkahelyemen.

Lehet hogy a kérdéseket többször kell feltenned hiszen az agy programozásán kell változtatnunk, ez pedig napi egy kérdéstől biztosan nem fog menni. Ha kitartó vagy és jó a kérdésed, a válaszod megérkezik.

Az utóbbi problémára a válasz lehet például az, hogy mindig is tanár szerettem volna lenni, átadni a tudást, látni a gyerekszemekben a kíváncsiság csillogását. Mégis irodában dolgozom és aktákat tologatok.

De lehet a válasz az is, hogy az tesz téged boldogtalanná, hogy a főnököd nem köszön, azaz levegőnek néz. Ha szólnál neki hogy ez milyen fontos neked, talán még változás is bekövetkezhet.

Az első esetben mi lehet a te kérdésed?

Lehet ez:
Mi volna az az egyetlen pozitív dolog, amit még most is szeretek a férjemben? Nincs már semmi? Akkor miért maradok vele? De ha van, akkor érdemes a kapcsolat megtartásának irányába haladni.

Válaszodtól függnek a változás irányába lépések is.

A kis lépések elve

Ha már tudjuk merre akarunk haladni, olyan apró lépéseket határozzunk meg, amely egy csepp erőfeszítést kíván csak tőlünk. Megtévesztjük majd az agyunkat, hiszen a lépés nem vált ki belőlünk félelmet, ellenállást, sokszor még erőfeszítést sem, mert olyan kicsi.

Azért vagyok boldogtalan a munkámban mert a főnököm levegőnek néz beskatulyáz.

Itt össze kell szednünk a a bátorságukat, hogy beszéljünk vele, hogy ez zavar bennünket és változtassunk a viszonyunkon. Ha korábban nem beszélgettünk vele informálisan, csak munkaügyekről, érdemes közelebb kerülni hozzá.

Mi lehet az a legkevésbé félelmetes lépés, amit megtehetünk?

Az első lépés az lehet hogy amikor találkozunk a szemébe nézünk és úgy köszönünk. Érdemes mosolyogni is, amikor feltűnik a folyosón, ez rögtön meg fogja határozni a saját érzelmeinket is és rá is hatással lesz.
Ha ez félelmetes még – ez tőled függ, haladj még lassabban. Nézz akkor a szemébe, ha társaságban vagy, legalább egy olyan ember van veled, aki könnyen szót ért a főnököddel.

Ha arra az eredményre jutottál hogy nem szeretsz már semmit a férjedben.

Akkor kis lépéseket kell meghatároznod a távolodáshoz.
Mi szükséges egyedül élj? Lakás, munka. Mi lesz az a legkisebb lépés amivel közelebb juthatsz a független élethez?Információt szerzel be. Lehet, hogy ezt képtelen vagy megtenni. Akkor naponta csak 10 percet foglalkozz ezzel.

Hogyan állnak az anyagi viszonyaid egy válás után?
Lehet többféleképpen információt gyűjteni. Megkérdezed a barátnődet éppen most vált el, hogyan zajlott a folyamat.
Esetleg utána olvasol.
Megszerzed egy ügyvédnek a nevét.

Csinálj listát a lépésekről. Melyik a legésszerűbb, hogy azzal kezdd?

Minden személyre szabott. Tőled függ számodra a legkisebb lépés, amely nem kelt benned félelmet.

Mi van ha nem tudunk így haladni?

Ha jó kérdést tettünk fel magunknak és megvan a cél, akkor a lépéseken kell változtatnunk. Még kisebbet lépni, de azt rendszeresen naponta.

Ha rendszeres halogató vagy, vagy nem tudsz dönteni, akkor ez a technika tiéd!
Próbáld ki és csináld! Sok sikert a változás elindításához!

Ha rendszeres halogató vagy, vagy nem tudsz dönteni akkor ez a technika tiéd!
Próbáld ki és csináld! Sok sikert a változás elindításához!

Ha szeretnél segítséget, itt találsz meg, szivesen segítek.