Segítséget kérni gyakran nehezebb, mint gondolnánk, legyen szó akár egy egyszerű fizikai segítségről, akár mélyebb érzelmi támogatásról. Ez a kihívás számos pszichológiai, társadalmi és személyes tényezőből fakad.

Saját korlátaink, amelyeket nem tudunk elfogadni?

Amikor segítséget kérünk, gyakran szembesülünk a saját korlátaikkal és sebezhetőségünkkel. Néha könnyebb adni, mint kérni – ez különösen igaz a családi körben. Ez az érzés gyakran gyermekkori tapasztalatokhoz köthető, amikor talán nem kaptuk meg a szükséges támogatást, vagy nem azt kaptuk, amire szükségünk lett volna, ez felnőttként nehezítette a segítségkérési képességünket.

Korábbi csalódások és negatív tapasztalatok is hatással lehetnek a segítségkérésre. Ha valaki korábban többször csalódott, amikor segítséget kért, vagy nem kapta meg könnyen, amire számított, az elriaszthatja a további kísérletektől. Sokan inkább maguk próbálják megoldani a problémáikat, mint hogy szembesüljenek a visszautasítással vagy csalódjanak az adott emberben.

Társadalmi elvárás, hogy egyedül boldogulni kell!

Társadalmi elvárások és normák is befolyásolják, hogyan kérünk segítséget. Sok kultúrában az önállóság erény, ami akadályozhatja a segítségkérési folyamatot. Néhányan úgy érezhetik, hogy a segítségkérés gyengeség jele, vagy attól tarthatnak, hogy kihasználják őket.

Az sem mindegy, hogyan mondjuk!

Sokan nehezen tudják kifejezni, pontosan mire van szükségük. Ha valaki tisztán tudja kommunikálni az igényeit, az megkönnyítheti a megoldás megtalálását. Ugyanakkor, a segítségkérést gyakran általános formában fogalmazhatjuk meg, amely meggátolja, hogy konkrét segítséget kapjunk.
Fogalmazz konkrétan, mi az, ami segítene neked az adott helyzetben.

A segítségkérés, mint készség

Pszichológiai kutatások, mint amilyeneket Carol Dweck végzett a Stanford Egyetemen, alátámasztják, hogy a segítségkérési hajlandóságot sokféle tényező befolyásolja. Azok, akik úgy gondolják, hogy képességeik fejleszthetők – growth mindsettel rendelkeznek, valószínűleg nyitottabbak lesznek a segítségkérésre. A kudarcra, visszautasításra ezek az emberek úgy tekintenek, mint tanulási folyamatra, legközelebb könnyebb lesz kérni is, legközelebb másképpen csinálják és sikerrel járnak!

A segítségkérés kihívásai tehát sokrétűek – az érzelmi akadályoktól a társadalmi normákig, a személyes tapasztalatoktól a kommunikációs nehézségekig. Fontos, hogy jobban megismerjük ezeket a tényezőket, és fejlesszük a segítségkérési képességeinket, valamint azt, hogy magunk is segítsünk!

A segítségkérés folyamata tehát nem csak egy személyes, hanem egy szociális és kulturális folyamat is, amelyet számos tényező befolyásol. A kulcs a nyitott kommunikáció és a kölcsönös támogatás kultúrájának kialakítása, ahol az emberek érzik, hogy biztonságban vannak, nyugodtan kérhetnek segítséget, a nélkül, hogy megitélnék őket!

A társadalmi normák és az egyéni hozzáállás megváltoztatása, valamint a kommunikációs készségek fejlesztése kulcsfontosságú lehet a segítségkérés megkönnyítésében.

Ha van kedved, szólj hozzá Te is, könnyen kérsz segítséget?

Források:

https://greatergood.berkeley.edu/article/item/why_is_it_so_hard_to_ask_for_help
https://www.gsb.stanford.edu/insights/researchers-if-you-want-favor-ask-ask-again